Üdvözöllek a blogomon! Welcome to My Blog!

Thank you for reading this post, don't forget to subscribe!

Transgender Life Transblog HRT SRS Germany

Számodra is szenvedést okoz, ha nem tekintenek annak, akinek szeretnél lenni? Biztosan. De ezzel nem zsarolhatunk másokat. Végtelen a szenvedése azoknak is, akik hangokat hallanak, vagy akik saját magukat szomorú fűzként élik meg, de senki nem hisz nekik.

Eleve, hogyan lehet az, hogy transz vagy, de ezt megpróbálod elrejteni, és úgy viselkedsz, mint egy cisz nő? Meg ne tudják? Mert akkor gyűlölet? Nem. Azért szeretnéd, ami a nőknek adatott. Adott esetben stílusos instafotót, nőgyógyászati vizsgálatot, tűsarkút és anyaságot. Pont azt nem vállalod, ami vagy: transznemű.

A belső valóságod, megélésed nem válik senki számára valósággá. Ez egy színjáték. Nem elég az, amit mindig mondotok, hogy “csak hagyjanak minket élni, békében”.

Ha valaki az elnyomott csoporthoz akar tartozni, és ezzel annak identitását és szenvedéstörténetét is magáénak akarja tudni, majd ezt hangoztatja, turnézik vele a médiában, vérrel és könnyel, az rendkívül kellemetlen. Töprengve kérdezed, miért írom ezeket a sorokat.

Elmondom őszintén, hogy post-op transznőként személyesen is érintenek ezek a témák, és úgy érzem, ideje kicsit rendbetenni a transzneműséget pozitív példákkal.

Sajnos manapság ellepte a médiát olyan emberek, akik teljesen eltérnek a valódi transzemberektől, és sajnos divattá vált sokak számára nőnek vallani magukat, holott semmi nőiesség nincs bennük, csak egyszerűen női ruhába bújva játsszák el, hogy ők bizony nők.

Sokan ma már a transznemű gyűjtőernyő fogalma alá bújva képzelik magukat nőnek, pedig nőnek lenni nem abból áll, hogy “annak vallom magam” vagy “női harisnyát veszek fel”, ahogy azt számos crossdresser és transzvesztita teszi manapság. Számos negatív példát tudnék felsorolni, de egyelőre nem akarom. Később ígérem, ezt is kifejtem, ahogy sok más dolgot is.

Gondolataimat az álmaim és életutam motiválják, amelyek eddig is elkísértek és kísérni fognak.

Miért is gondoltam, hogy elindítom a blogomat? És akkor itt kerülök én is a történetbe. Indul az én történetem is! Sziasztok, Zoé vagyok, transznemű nő. Sokáig gondolkodtam, hol is kezdjem az én történetem elmesélését, de azt hiszem, egyelőre csak annyit írok és osztok meg. Fiatalon már elindultam világot látni és megismerni a nyugati kultúrát, és elég hamar rájöttem, Magyarország nem az én hazám, hiába születtem ott. Az én utazásom még 2009-ben indult, és 2013-ban lett az új hazám Németország. Azóta is ez a hazám, és most már csak pár hónap, és végre német állampolgár leszek, de erről is később.

Annyi tervem célba ért az elmúlt hónapokban, amit gondosan terveztem. Álmaimat dédelgettem, és úgy éreztem, meg kell osztanom, és “papírra vetnem a gondolataimat”. Így született meg a blogolás gondolata a fejemben. Na meg persze, hogy legyen egy pozitív példa arra, hogy milyen is egy valódi transznő élete, aki semmiben sem különbözik a cisz lelki társaitól.

A blogom olvasását kifejezetten ajánlom azok számára, akik szeretnének a belső nőiességről olvasni, és a belső vívódásaimról, amikkel sokan azonosulni fognak majd. Nem utolsósorban pedig arról, milyen valódi tüzes nőként élni.