A német és a magyar jogi szabályozás közötti különbségek a nemi identitás jogi elismerésében jelentős eltéréseket mutatnak, amelyek alapvetően befolyásolják a transznemű, interszexuális és nem bináris emberek életét mindkét országban.
Thank you for reading this post, don't forget to subscribe!Németország (Selbstbestimmungsgesetz – SBGG):
- Önrendelkezési Jog: A német Selbstbestimmungsgesetz (önrendelkezési törvény) célja, hogy biztosítsa minden ember számára az önrendelkezés jogát, különösen a nemi identitás terén. Az új törvény egyszerűsíti a nemi bejegyzés és a keresztnév megváltoztatását, lehetővé téve, hogy az érintettek az anyakönyvi hivatalhoz benyújtott nyilatkozattal könnyen megváltoztathassák adataikat. Ez a szabályozás kiterjed a transznemű, interszexuális és nem bináris személyekre is.
- Egységes Szabályozás: A törvény egységesíti a nemi bejegyzés és a keresztnév megváltoztatásának szabályait, függetlenül attól, hogy az érintett személy transznemű, interszexuális vagy nem bináris. Ez megszünteti a korábbi, különböző szabályozások és követelmények közötti eltéréseket, és egyértelművé teszi a jogi eljárást.
- Kiskorúak Joga: A törvény lehetőséget biztosít a 14 évesnél idősebb kiskorúak számára, hogy maguk nyújtsák be a nemi bejegyzésük megváltoztatására vonatkozó nyilatkozatot, míg a 14 év alatti gyermekek esetében ezt a törvényes gyám teheti meg. A bíróság csak akkor helyettesítheti a szülői beleegyezést, ha a változtatás a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.
- Diszkrimináció Elleni Védelem: A törvény szigorúan védi az érintetteket a diszkriminációval szemben, beleértve a nemi bejegyzés megváltoztatásának nyilvánosságra hozatalát, ami büntetőjogi következményeket vonhat maga után.
- Pénzbírságok és Várakozási Idő: A törvény előírja, hogy a nemi bejegyzés megváltoztatása után egyéves várakozási időnek kell eltelnie, mielőtt újabb változtatásra kerülhetne sor. Emellett büntethető, ha valaki szándékosan nyilvánosságra hozza a nemi bejegyzés változását az érintett beleegyezése nélkül.
Magyarország:
- Nemi Identitás Jogi Elismerésének Hiánya: Magyarországon a 2020. évi XXX. törvény 33. §-a megakadályozza a transznemű személyek számára a nem jogi elismerését. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon egy transznemű ember nem kérheti, hogy hivatalos irataiban a nemi identitásának megfelelő nem és név szerepeljen. Ez alapvetően korlátozza a transznemű emberek jogait és életlehetőségeit az országban.
- Alkotmányellenesség és Jogorvoslat Hiánya: Bár egyes esetekben a magyar bíróságok normakontroll eljárásokat kezdeményeztek az Alkotmánybíróságnál, a bíróság nem találta alkotmányellenesnek a 2020. évi XXX. törvény rendelkezéseit. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a transznemű emberek nem rendelkeznek jogorvoslati lehetőséggel a nemük elismerésére vonatkozóan.
- Diszkrimináció és Társadalmi Korlátok: A magyar szabályozás nem biztosítja a diszkrimináció elleni megfelelő védelmet a transznemű emberek számára. Mivel hivatalos irataikban nem szerepelhet a valódi nemi identitásuk, mindennapi életük során folyamatosan szembesülnek a megaláztatás és a diszkrimináció kockázatával.
- Németországi Lehetőségek Magyar Állampolgárok Számára: Érdekes módon, bár Magyarországon nem változtatható meg hivatalosan a nem és a név, magyar állampolgárok Németországban kihasználhatják a transzszexuálisokról szóló törvényt, hogy ott változtassák meg hivatalos irataikat. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Magyarországon az így megváltoztatott adatok hivatalos elismerése problémás lehet.
2020. május 29-én életbe lépett a 2020. évi XXX. törvény, amelynek 33. §-a megfosztja a transznemű embereket a nemük jogi elismerésének lehetőségétől. Ez a törvény megtiltja, hogy egy transznemű személy hivatalos irataiban a nemi identitásával összhangban álló nem és név szerepeljen. Ez a döntés fájdalmasan visszalépést jelent a transznemű közösség számára, hiszen elveszi tőlünk annak a jogát, hogy hivatalosan is elismerjék azt, akik valójában vagyunk.
A törvény 33. §-ával módosított anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 69/B. § (1) bekezdés b) pontja előírja, hogy a „születési nem” kötelezően rögzítendő, és ezt a nem változtatható meg. A törvény továbbá meghatározza, hogy a születési nem az elsődleges nemi jelleg vagy a kromoszómák alapján kerül meghatározásra, ami figyelmen kívül hagyja az egyén valós nemi identitását.
A módosítások nemcsak az új ügyekre vonatkoznak, hanem a már folyamatban lévő eljárásokra is kiterjednek, ezzel sok transznemű embert egyenesen ellehetetlenítve. Bár a Miskolci Törvényszék egy esetben kezdeményezte a visszamenőleges hatályú alkalmazás alkotmányellenességének megállapítását, az Alkotmánybíróság döntése csak azoknak nyújtott jogorvoslatot, akik 2020. május 29. előtt kezdték meg a nem jogi elismerésére irányuló eljárást.
Az Alkotmánybíróság ugyan megállapította, hogy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma sérült, de az ítélet nem terjedt ki azokra az ügyekre, amelyekben az eljárás a törvény hatálybalépése után indult. Egyetlen olyan esetben, ahol a kérelmező a törvény hatálybalépése után kérte a nemének jogi elismerését, a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, de az Alkotmánybíróság a beadványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Ez a helyzet mélységesen fájdalmas és frusztráló sokunk számára, hiszen úgy érezzük, hogy az állam nem ismeri el azt, akik igazán vagyunk. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát, amely a transznemű emberek jogainak védelmét szolgálja, az Alkotmánybíróság teljesen figyelmen kívül hagyta.
Az Alkotmánybíróság döntése arra a következtetésre jutott, hogy a születési nem nyilvántartása alkotmányosan igazolható, és nem sérti aránytalanul a magánélethez való jogot. Azonban sokan közülünk úgy érezzük, hogy ez a döntés nem veszi figyelembe az emberi méltóságunkat és önazonosságunkat.
A kérelmezők előtt nyitva áll a bírósági út, amelyet egyértelműen alátámaszt az a tény, hogy a fent említett (II. 16.) AB határozattal elbírált egyedi normakontroll indítvány is egy ilyen ügyben eljáró bírótól érkezett. Az adott bíró az Alkotmánybíróság döntésének fényében később elutasította a keresetet.
- március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatalra vonatkozó kérelmet nyújtott be az Európai Bírósághoz. Ebben azt kérdezték, hogy a transznemű emberek nemének jogi elismerésének kizárása összeegyeztethető-e az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) rendeletével (GDPR), amely a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozik.
A kérelmező egyéni helyzete:
A kérelmező egy transznemű nő. Transzszexualitását egy 2021. január 12-én Németországban kiállított pszichológusi vélemény igazolja, amely a hormonkezelés szükségességét is alátámasztja. Emellett a 2022. január 24-én készült pszichológusi szakvélemény a nemi megerősítő műtét indikációjáról szintén alátámasztja a kérelmező helyzetét.
Már gyermekkorában érezte, hogy a biológiai neme nem felel meg annak, amit belülről érez. Mindig a lányos dolgok, ruhák, tevékenységek vonzották, de a szülei ezt nem támogatták. Kamaszkorában a másodlagos nemi jegyek megjelenése tovább fokozta a testével kapcsolatos diszfóriát, ám csak felnőttként fogalmazta meg magának, hogy transznemű. Bár úgy érezte, hogy testének börtönében él, a társadalmi elutasítástól való félelem sokáig visszatartotta attól, hogy felvállalja nemi identitását. Hosszú ideig dolgozott külföldön, és 2018-ban, amikor visszatért Németországba, elhatározta, hogy vállalja transzneműségét, és megkezdi a szociális és orvosi tranzíciót. Azóta életének minden területén nőként él, bár ezt leginkább külföldön teheti meg szabadon.
2021-ben kezdte el a hormonterápiát, és 2024-ben tervezi a nemi megerősítő műtétet. Habár életvitelszerűen nem él Magyarországon, magyar hivatalos okmányai továbbra is jelentős befolyással vannak életére, és gyakran megnehezítik azt. Mivel nem jogi elismerésére nincs lehetőség, minden alkalommal, amikor igazolnia kell magát, kénytelen megosztani a transzneműségét, ami a magánéletének legbensőségesebb részéhez tartozik. Akár a személyi igazolványát, akár az útlevelét használja, mindkettő a halott nevét és a születési nemét tartalmazza, ami egyre nyilvánvalóbb ellentmondásban áll a valós megjelenésével és társadalmi helyzetével.
Családja továbbra is Magyarországon él, így rendszeresen hazalátogat. Az utazások során gyakran kell magát igazolnia, ami mindig magyarázkodásra kényszeríti, és gyakran kap emberi méltóságát sértő és megalázó megjegyzéseket a hivatalos dokumentumai láttán. Amíg nincs lehetősége nemének jogi elismerésére, olyan iratokkal kell élnie, amelyek nem tükrözik nemi identitását, megjelenését és társadalmi valóságát. Ezt a helyzetet nem tudja elkerülni azzal sem, hogy külföldön él és dolgozik.
Selbstbestimmungsgesetz
Az önrendelkező élet alapvető fontosságú minden ember számára, hiszen az egyéni szabadság és identitás kibontakoztatása elengedhetetlen a boldog és kiegyensúlyozott élethez. Az új Selbstbestimmungsgesetz (önrendelkezési törvény) azért jött létre, hogy egyszerű és egységes szabályozást biztosítson a nemi identitással kapcsolatos kérdésekben, felváltva a korábbi, elavult transzszexuálisokról szóló törvényt.
Az alaptörvényben garantált jogok közé tartozik a személyiség szabad kibontakoztatása, a magánélet tiszteletben tartása és a diszkriminációmentesség. Az önrendelkezési törvény célja, hogy ezek a jogok mindenki számára – így a transznemű, interszexuális és nem bináris személyek számára is – biztosítottak legyenek. Ennek érdekében szükséges az 1980-as transzszexuálisokról szóló törvényt hatályon kívül helyezni, és egy olyan új szabályozást bevezetni, amely lehetővé teszi, hogy bárki az anyakönyvi hivatalban történő önbevallással megváltoztathassa nemi bejegyzését és keresztnevét.
Az új törvény legfontosabb változásai:
- A nemi bejegyzés és a keresztnév megváltoztatását egységesen szabályozzák mind a transznemű, mind a nem bináris és interszexuális személyek esetében, így nem lesz szükség különböző törvényekre és eltérő követelményekre, mint korábban.
- A nagykorú személyek számára lehetőség nyílik arra, hogy nyilatkozat útján, az anyakönyvi hivatalhoz benyújtva megváltoztassák nemi bejegyzésüket és keresztnevüket. A nyilatkozatot három hónappal a változtatás előtt be kell jelenteni.
- A 14. életévüket be nem töltött kiskorúak esetében a törvényes gyám nyújthatja be a nyilatkozatot, míg a 14. életévüket betöltött kiskorúak már maguk is megtehetik a szükséges nyilatkozatot, a gondviselő beleegyezésével. Ha a gondviselők nem értenek egyet, a családjogi bíróság dönthet a gyermek érdekében.
- A nemi bejegyzés és a keresztnevek megváltoztatása után egyéves várakozási idő lép érvénybe, mielőtt újabb változtatásra kerülhetne sor. Ez a rendelkezés segít elkerülni a meggondolatlan döntéseket, és biztosítja a stabilitást a bejegyzések tekintetében.
- A törvény szigorúan bünteti, ha valaki a transznemű, nem bináris vagy interszexuális személyek nemi bejegyzésének megváltoztatását akaratuk ellenére nyilvánosságra hozza, ezzel szándékosan kárt okozva az érintett személynek.
Fontos kiemelni, hogy az önrendelkezési törvény nem változtatja meg a szerződési szabadságot, a hazai magánjogot és az általános egyenlő bánásmódról szóló törvényt (AGG). Ami ma jogilag megengedett, az a jövőben is megengedett marad, és ami tiltott, az továbbra is tilos marad.
Az SBGG kizárólag a nemek bejegyzésének és a keresztnevek megváltoztatására vonatkozik, és nem szabályozza a fizikai vagy orvosi nemi átalakító műtétek kérdését. Ezen eljárásokra továbbra is a szakorvosi vizsgálat kritériumai érvényesek, ahogy eddig is.
Magyar állampolgárként is lehetőség van Németországban megváltoztatni a keresztnevet és a nemi bejegyzést a transzszexuálisokról szóló törvény alapján. Mivel Magyarországon nincs lehetőség a név és a nem hivatalos megváltoztatására, a helyi bírósághoz fordulhatsz, vagy az anyakönyvi hivatalhoz benyújtott nyilatkozattal kezdeményezheted a változtatást. A nyilatkozat megtétele előtt három hónappal szükséges bejelentkezni az anyakönyvi hivatalnál.
A teljes transzszexuálisokról szóló törvényt itt találod: https://www.gesetze-im-internet.de/tsg/
Összegzés:
Míg Németországban az új önrendelkezési törvény egy haladó és befogadó jogi keretet biztosít a nemi identitás szabad megválasztására és elismerésére, Magyarországon a jogi keretek szűkösek és korlátozóak a transznemű személyek számára. Németország előtérbe helyezi a személyes szabadságot és az emberi méltóságot, míg Magyarországon a jelenlegi jogi helyzet megakadályozza a transznemű embereket abban, hogy hivatalosan is elismerjék nemi identitásukat, ami komoly jogi és társadalmi kihívásokat jelent számukra.
Ajánló a Következő Cikkemhez:
A 13. fejezet mélyreható elemzést nyújt a szolidaritás és az egymáshoz való tartozás fontosságáról, valamint arról, hogyan veszítenek ezek az értékek a mai magyar társadalomban. E fejezetben feltárjuk, hogy a társadalmi szolidaritás hiánya milyen hatással van a közösségek összetartására, a társadalmi kohézióra, és milyen következményekkel járhat mindez az egyének és csoportok számára. Rávilágítok arra, hogy a szolidaritás meggyengülése miként befolyásolja a társadalmi igazságosságot és az empátiát, és milyen kihívásokkal néz szembe Magyarország ezen a téren. A fejezet célja, hogy gondolatébresztő módon felhívja a figyelmet a közösségi összefogás és a társadalmi felelősségvállalás szükségességére, valamint arra, hogy mindannyiunknak szerepe van abban, hogy visszahozzuk ezeket az alapvető értékeket a mindennapjainkba.
